Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Adatvédelmi tájékoztatót itt találja.

Mennyi időt töltenek a fiatalok okostelefonjuk előtt, és mire figyeljünk oda?

2024. 02. 23. 15:37:48
Mennyi időt töltenek a fiatalok okostelefonjuk előtt, és mire figyeljünk oda?

Ha megkérdeznénk néhány ismerősünket a saját vagy gyermekük telefonos szokásaikról, vagy hogy mire figyelnek oda a mindennapokban ezzel kapcsolatban, biztos, hogy sok féle véleményt hallanánk. A többség valószínűleg nem tudja elképzelni az életét a készüléke nélkül, és ezt az sem könnyíti meg, hogy az utóbbi időben egyre inkább teret kapnak az okosórák és a táblagépek is.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt 10-15 évben rohamosan megváltozott az okoskészülékek szerepe az életünkben, és a mai gyermekek már ebben a közegben nőnek fel. Persze megtehetjük szülőként a szükséges óvintézkedéseket, és életkortól függően korlátozhatjuk is a használatukat, de az vitathatatlan tény, hogy sokkal inkább az életünk része, mint korábban.

Ebben a cikkben arra szeretnénk rámutatni, hogy mit is jelent ez számokban, milyen változást hozott ez az okostelefon-piacon, illetve, hogy mire figyelhetünk oda, ha mi is azok közé tartozunk, akik folyton az értesítéseiket ellenőrzik.

Vajon mindenki használ internetet?

Egy egyszerű számadattal kezdenénk a felsorolást, hogy tágabb képet adjunk a témáról. A KSH egy tanulmánya szerint 2005 és 2022 között több mint a duplájára nőtt az internetfelhasználók aránya a 16-74 éves korosztályban. Részletesebben kifejtve ez azt takarja, hogy míg 2005-ben 37% tartozott ebbe a csoportba, 2022-re ez a szám már 89%. És itt nem csak a növekedés mértéke ijesztő, de az is, hogy mindössze 11% választ el, hogy mindenki érintett legyen benne.

Másrészt ez önmagában nem nevezhető negatív statisztikának tekintve, hogy számos olyan helyzet létezik, amikor az internet kifejezetten hasznos számunkra. Gondoljunk csak a kapcsolattartásra bárhol a világon, a GPS, térképek használatára, vagy az egyéb tájékozódási lehetőségekre. Sőt, biztosan ismerünk olyan nyugdíjas felhasználót is, akinek mindez pozitív irányba változtatta meg a hétköznapjait. Illetve az sem elhanyagolható tény, hogy a fenti eredmények nem foglalják magukban a kisiskolások szokásait.

Mi a helyzet a 16 év alattiakkal?

Azt már tudjuk, hogy megközelítőleg milyen arányban internetezünk. De ami még ennél is fontosabb, az a képernyő előtt eltöltött idő minősége és mennyisége. Ezt vizsgálta a Fabricula kutatócég is a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából. A tanulmányuk szerint az általuk vizsgált 8 és 15 éves, iskolás korosztály átlagos napi képernyőideje 234 perc!

És hogy mivel töltik ki a közel 4 órányi telefonhasználatot? Átlagosan fejenként 76 letöltött alkalmazással, és valószínűleg nem okozunk azzal nagy meglepetést, ha azt mondjuk, hogy ezek közül a közösségi média platformok vannak az élen, azon belül is a TikTok.

Hogy történt, hogy ennyire sok időt töltenek ezeken a felületeken a gyermekeink?

Nehéz lenne egy adott eseményt megnevezni, hiszen a szokásaink is fokozatosan változtak meg, csakúgy, mint a készülékek. Ahogy sorra teret kaptak az innovációk, és egyre elérhetőbbé váltak az okostelefonok, úgy alakult ki Z generációnál is a fokozott, esetekben túlzott telefonhasználat jelensége.

De mégis hogyan? Befolyásoló tényező lehet a gyermek lekötése például utazás, hosszú várakozás során, hiszen a megfelelő telefon (vagy táblagép) már azt is lehetővé teszi, hogy bárhol, bármikor nézzük a kedvenc filmünket, vagy a lejátszási listáinkat hallgassuk. De az is lehet, hogy egyszerűen biztonsági okokból vásárolunk a legkisebbeknek is mobilt, például, hogy bármikor üzenhessenek nekünk.

Meg kell említenünk a fiatalok körében egyre inkább megjelenő FOMO jelenséget is (Fear Of Missing Out, a kimaradástól való félelem), hiszen az ő esetükben kiemelten igaz, hogy minél többet használják, látszólag annál több minden történik, emiatt azt érezhetik, hogy ha csak egy kis időre is lerakják a telefonjukat, elképesztően sok mindenről maradnak le.

Az pedig valamennyi korosztály esetében érvényes lehet, hogy sokszor már pótcselekvésként van jelen az életünkben a telefonunk. Várakozunk a dugóban, az orvosnál, vagy egyszerűen csak berögzült, hogy rendszeresen ellenőrizzük az értesítéseket akkor is, ha éppen társaságban vagyunk. Fel a kezekkel, kinek ismerős?

A nyomógombos telefonok reneszánsza

A hangzatos címsor persze nem azt takarja, hogy hamarosan mindenki le fogja cserélni a legújabb érintőképernyős okostelefonját. 2023-ban viszont feltűnt egy érdekes jelenség az amerikai fiatalok körében. A már említett Z generáció tagjai felismerték, hogy már a szórakozóhelyeken, közös baráti összejöveteleken is folyamatosan a telefon kijelzőjét bámulják ahelyett, hogy élveznék a pillanatot.

De az is megfogalmazódott bennük, hogy mindez nemcsak az emberi kapcsolataikra, hanem a mentális egészségükre is negatívan hat. Így lassan, de egyre nagyobb mennyiségben elkezdett terjedni köreikben a nyomógombos telefonok használata, hogy arra koncentrálhassanak, ami igazán fontos.

Ezt (is) felismerve adott ki például a Nokia egy régi-új modellt: a méltán népszerű 2660 Flipet, ami elegendő arra, hogy elérhetőek legyünk a családunk, barátaink számára, és akár a Facebookot is használhatjuk, viszont mentes mindenfajta villogó értesítésektől.

De arra is létezik megoldás, ha azért szeretnénk nyomógombos készüléket vásárolni, mert folyton leejtjük a jelenlegit, és a strapabíró minőség az elsőszámú szempont. Erre nyújthat megoldást többek között a Caterpillar B26, B35 vagy B40, amelyek közül 1-1 modell időnként még a mi webáruházunkban is elcsíphető!

Mit tehetünk még?

A fenti érdekességen kívül persze létezik más, kevésbé „drasztikus” megoldás is a képernyőidő csökkentésére. Első lépésként például próbáljunk meg olyan szabályokat felállítani saját magunk, vagy a család kiskorú tagjai részére, amelyek egyszerűen betarthatók.

Ezt úgy tehetjük meg a legegyszerűbben, ha tudatosan figyeljük a telefonozással eltöltött órák számát. Az iPhone-okon ezt a Képernyőidő alkalmazásban követhetjük, az androidos készülékeken pedig keressük a „Digitális Egyensúly”, vagy a „Digitális jóllét és szülői felügyelet” menüpontokat a beállításokban!

Mindezek segítségével összesítve láthatjuk, hogy mely applikációkat nyitjuk meg a leggyakrabban, így könnyedén tervezhetjük meg, hogy min szeretnénk változtatni, amin akár hetente is szigoríthatunk. Ha pedig úgy érezzük, hogy gyermekünk esetében mindez nem elég, a Google Family Link is segítséget nyújthat a megfelelő korlátozásban, a nyílt kommunikáció mellett.

Összességében néhány egyszerű alapszabályt betartva is pozitív változást vehetünk észre a képernyőidőnk tekintetében, amit a környezetünk is érzékelni fog. Sőt, jobban fogjuk értékelni azt az időt is, amelyet kedvenc, többnyire hasznos alkalmazásaink használatával töltünk. Véleményünk szerint a titok az egyensúly, hiszen bárkivel előfordulhatnak olyan időszakok, amikor többet, és amikor kevesebbet nyomkodják azt a bizonyos kijelzőt.